A Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint állami adathalászatot próbál kialakítani a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
A Magyar Nemzeti Bank pedig jelezte, hogy készek együttműködni a hivatallal.
Gondoskodott a kormány arról, hogy a Fidesz gyengülése ellenére se felejtsük el a közönségkedvenc NER-klasszikusokat: sajtóvegzálással és költségvetés-akrobatikával indul az őszi politikai szezon, mi pedig megnéztük, hogyan fogjuk átvészelni a következő hónapokat – és elbúcsúztunk a műsorvezetőnktől.
Ötven évvel a „béke elleni bűncselekmények” jogi kategória megszüntetése után a kormány tűzparancsot adott a parlamentnek a háborús propaganda elleni törvény megalkotására. Az új paragrafusokkal megvághatnák egyes sajtótermékek bevételeit, vagy felfüggeszthetnék a működésüket.
Nem hagyja annyiban a Szuverenitásvédelmi Hivatal, hogy az Átlátszó nem hajlandó együttműködni velük. Az állami szervezet újabb, fenyegető hangvételű levelét pedig Bodoky Tamás, az oknyomozó portál főszerkesztője nem hagyta szó nélkül.
A Bálványosi Szabadegyetem kerekasztal-beszélgetésén szó esett a szuverenitásvédelem szükségességéről, lehetőségeiről és jövőjéről.
Egy ideje már egy jókora villában bérel irodákat a Szuverenitásvédelmi Hivatal a Gellért-hegyi Sánc utcában, de ezzel párhuzamosan még bérelnek az államtól is irodákat. Átnéztük az ingatlan-bérleti szerződéseket.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal főhadiszállása egy évente hatvanmillió forintért bérelt budai villa. Elmentünk, körbefotóztuk a Gellért-hegyi zöldövezetben lévő épületet, amelyen egy motoros szakszerviz van bejegyezve. Egy biztonsági őrön kívül nem láttunk mozgást.
A független sajtón és egy civil szervezeten próbálja ki először a magyar szuverenitást védelmező hivatal képességeit a kormány.
27 oldalon keresztül nem tűnt fel valakinek az elírás, kiadták az anyagot.
Az orosz–ukrán háború kapcsán két narratívát sikerült azonosítania a hivatalnak: „a nyugati háborúpárti erők által hangoztatott, valamint az orosz állami narratívát”. Elemzésükben tucatjával veszik sorra hazai független médiumok cikket úgy beállítva, mintha azok nem tényeket közölnének, hanem „nyugati háborúpárti álláspontot” igyekeznének elhitetni a közvéleménnyel.
Jogkörei alig vannak, a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelenleg csupán arra alkalmas, hogy kellemetlenkedjen és muníciót adjon a propagandának. A kormány egy független oknyomozó műhely és egy korrupcióellenes szervezet vegzálásával próbálja demonstrálni cselekvőképességét, valójában azonban egészen mást mutat meg.
Vizsgálatot indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszó oknyomozó portál és a Transparency International Magyarország ellen, mert a hivatal szerint külföldről is finanszírozott szervezetként a „választói akarat befolyásolására irányuló” tevékenységet folytatnak. A Lánczi-féle hivatalnak nyomozati és szankciós jogköre nincs, csak vizsgálódhat. Ehhez viszont adatokat kérhet be – rengeteg adatot.
Az állami pénz viszont ömlik Lánczi Tamásékhoz.
Megjött az étvágya a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak: azt szeretné, hogy még az ügyvédek titkai se maradhassanak rejtve előtte.
Ki nyerte a Partizán-vitát, és mi várható az M1-en? Mielőtt bűnözőnek nevezte volna Sulyok Tamást a DK, kinek kellett volna megmutatniuk a dokumentumokat? Ki a magyar politika Dwight Schrute-ja? Egy demokráciában mi lenne Szijjártó Péterrel? És tarthat-e Orbán Viktor merénylettől Robert Fico megsebesítése után? Ezekre válaszolt választási podcastunkban Ésik Sándor és Nagy Iván László.
Hosszú jelentést készített a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal a „guruló dollárok” ügyében. Megismételték a Fidesz által bedobott, majd a Rogán Antal alá rendelt szuper-titkosszolgálat és végül az Állami Számvevőszék által is bizonygatott vádakat a külföldi kampányfinanszírozásról, és arra jutottak, hogy Soros György és hálózata az egész térségünkre „aktív fenyegetést” jelent, vélhetően a most júniusi választásokon is.
Közzétette a Szuverenitásvédelmi Hivatal azt a Lánczi Tamás által írt levelet, amelyre a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Havasi Dezső hűvösen válaszolt, visszautasítva az együttműködés „elvárt formáira” vonatkozó javaslatokat. Mindkét levél tanulságos olvasmány a hazai jogállamisági állapotokról. Az üzengetés folytatódik a Lánczi-féle hivatalnak a hvg.hu kérdéseire küldött válaszában is.
Megjött az étvágya a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, amely néha még a rá vonatkozó törvényt is máshogy értelmezi, mint az igazságügyi tárca. Legutóbb éppen a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke utasította vissza a hivatal által „elvárt együttműködés” formáit, és még a kormány részéről sem mutatkozik hajlandóság minden javaslatukra.
Névre szóló, eredeti darabot vitt házhoz Lánczi Tamásnak utalásképpen az általa vezetett hivatal szellemiségére Keresztény Zoltán. A civil aktivista korábban már Ungvártól Stockholmig hasonló akciókkal hívta fel magára a figyelmet, és Gyurcsány ugyanúgy célpontja volt, mint Orbán.
